17 hektáron elterülő intézményünk 1992-től növénykertként is működik, területe 1994 óta természetvédelmi oltalom alatt áll.

A park területét egykor homoki gyöngyvirágos tölgyes borította. Az évszázadok során Debrecen terjeszkedésével, új létesítmények építésével a „Nagyerdő” fokozatosan összenőtt a várossal, és a debreceni polgárok legfőbb szórakozó-pihenőhelyévé vált. Ilyen kikapcsolódást szolgáló létesítmény a Kultúrpark is, amelynek Állatkertje és Vidámparkja még ma is számos őshonos növényfajjal őrzi az ősi táj emlékét. Megtalálható itt a kocsányos tölgy (Quercus robur), vadkörte (Pyrus pyraster), vadcseresznye (Prunus avium), kökény (Prunus spinosa), egybibés galagonya (Crataegus monogyna), a gyepszintben a salátaboglárka (Ficaria verna), kék ibolya (Viola cyanea), - csak az ismertebbeket kiemelve.

A Nagyerdőn előforduló, valamint egyéb hazai növényfajokon kívül dekoratív, idegenből származó fajokkal és változataikkal is találkozhatunk itt a Föld megannyi tájáról. Láthatunk szecsuáni mamutfenyőt (Metasequoia glyptostroboides) Kínából, tengerparti mamutfenyőt (Sequoia sempervirens) Észak-Amerika nyugati partvidékéről, teleinket takarással átvészelő japán banánt (Musa basjoo), virágzatát két méter fölé emelő ravennai tollfüvet (Saccharum ravennae) Dél-Európából. Érdekesség a hússzínű vadgesztenye (Aesculus x carnea), mint kertészeti hibrid, valamint az amerikai ámbrafa (Liquidambar styraciflua).A trópusok gazdag növényvilágát a Pálmaház idézi elénk.

A növénykert télen-nyáron várja látogatóit folyamatosan bővülő növénygyűjteményével, amely jelenleg 600 fajból és fajtából áll.

 

Oroszlán