17 hektáron elterülõ intézményünk 1992-tõl növénykertként is mûködik, területe 1994 óta természetvédelmi oltalom alatt áll.

A park területét egykor homoki gyöngyvirágos tölgyes borította. Az évszázadok során Debrecen terjeszkedésével, új létesítmények építésével a „Nagyerdõ” fokozatosan összenõtt a várossal, és a debreceni polgárok legfõbb szórakozó-pihenõhelyévé vált. Ilyen kikapcsolódást szolgáló létesítmény a Kultúrpark is, amelynek Állatkertje és Vidámparkja még ma is számos õshonos növényfajjal õrzi az õsi táj emlékét. Megtalálható itt a kocsányos tölgy (Quercus robur), vadkörte (Pyrus pyraster), vadcseresznye (Prunus avium), kökény (Prunus spinosa), egybibés galagonya (Crataegus monogyna), a gyepszintben a salátaboglárka (Ficaria verna), kék ibolya (Viola cyanea), - csak az ismertebbeket kiemelve.

A Nagyerdõn elõforduló, valamint egyéb hazai növényfajokon kívül dekoratív, idegenbõl származó fajokkal és változataikkal is találkozhatunk itt a Föld megannyi tájáról. Láthatunk szecsuáni mamutfenyõt (Metasequoia glyptostroboides) Kínából, tengerparti mamutfenyõt (Sequoia sempervirens) Észak-Amerika nyugati partvidékérõl, teleinket takarással átvészelõ japán banánt (Musa basjoo), virágzatát két méter fölé emelõ ravennai tollfüvet (Saccharum ravennae) Dél-Európából. Érdekesség a hússzínû vadgesztenye (Aesculus x carnea), mint kertészeti hibrid, valamint az amerikai ámbrafa (Liquidambar styraciflua).A trópusok gazdag növényvilágát a Pálmaház idézi elénk.

A növénykert télen-nyáron várja látogatóit folyamatosan bõvülõ növénygyûjteményével, amely jelenleg 600 fajból és fajtából áll.

 

Oroszlán